Jelenleg az anyák utolsó éves jövedelmük 75%-át kapják állami támogatásként, amikor gyermeknevelési szabadságra mennek Romániában, de választaniuk kell: ha egyéves szabadságot vesznek ki, akkor a gyermeknevelési támogatás felső határa 3400 lej, ha kétéves szabadságra mennek, akkor legfeljebb havi 1250 lejes támogatásban részesülnek.
Ezt a támogatási rendszert 2011 januárjában vezették be, több más költségvetési takarékossági intézkedéssel együtt. Az RMDSZ szerint elérkezett az idő a megszorítások feloldására: a szövetség alapvetően a korábbi GYES-rendszerhez való visszatérést szorgalmazza, néhány kiegészítéssel. Ez azt jelentené, hogy a gyermeknevelési szabadság kétéves lenne, a kismamák utolsó éves jövedelmük 85%-át kapnák, nem többet, mint 3400 lejt.
Az MTI-kérdésre, hogy van-e költségvetési fedezet az RMDSZ javaslatainak életbe léptetésére, Horváth Anna azt mondta: nem ismeri a javaslatcsomag pontos költségvetési vonzatait, de a munkaügyi minisztérium is elemzi a GYES helyreállításának lehetőségét. Hozzátette: minden jel arra mutat, hogy ez megvalósítható, mindenesetre nem kerülne annyiba, mint a közalkalmazotti bérek visszaállítása a megszorítások előtti szintre.
"Az RMDSZ által lebonyolított erdélyi magyar civil konzultáció keretében több olyan igény is megfogalmazódott a kismamahálózatok részéről, amelyek nem kerülnek sok pénzbe: ezek is bekerültek az RMDSZ javaslatai közé" - magyarázta a főtitkárhelyettes. Példaként megemlítette: a negyedik gyermektől kezdődően eddig nem járt sem gyermeknevelési szabadság, sem támogatás. "Nem Kínában vagyunk, ugye, nem is tudom, hogy maradhatott a törvényben eddig benne. Semmiképpen nem fenntartható egy olyan országban, amely ilyen komoly demográfiai problémákkal küszködik, mint Románia. Ennek a törlését kértük egyrészt, másrészt a negyedik gyerekkel kezdődően a GYES-re való jogosultságot három évre terjesztenénk ki" - mondta a Horváth Anna.
Az RMDSZ bevezetné a részmunkaidős munkavállalás lehetőségét is az állami támogatás arányos csökkenésével. A kismamák ugyan nem kapnának több pénzt, de anélkül dolgozhatnának néhány órát, hogy emiatt elveszítenék az állami támogatást. Mint kifejtette: nagyon sok esetben a kétéves teljes kiesés oda vezet, hogy a cég helyettest alkalmaz, és később hiába veszi vissza a munkáltató - a törvényes előírásoknak megfelelően - a kismamát, az állását néhány hét múlva megszünteti, mert valójában már nincs rá szükség a cégnél.
Az RMDSZ tisztségviselője szerint a népszámlálási részeredmények megjelenése megnövelte a társadalmi érzékenységet a népesedési gondok iránt, ezért a szövetség alkalmasnak ítéli a pillanatot a családtámogatási törvénykezés reformjára. Hozzátette, a kormányváltás is kapóra jött: a kormányprogramba a gyermekvállalást ösztönző politikák konkrét elemeit is beépítették, ez is fontos hivatkozási alap.
Az RMDSZ javaslatcsomagját a népesedési szakpolitikák összehangolására létrehozott tárcaközi bizottsághoz és a képviselőházhoz is beterjesztette. A szenátus hallgatólagos jóváhagyása után ugyanis most került a román képviselőházhoz az úgynevezett apa-GYES törvénytervezete. Egy európai irányelvnek megfelelően ez az apák számára is előírná, hogy egy hónapos gyermeknevelési szabadságot vegyenek ki. Horváth Anna szerint időnyerés végett ezt a tervezetet bővítenék ki egy általános GYES-törvénnyé, amely az anyákra vonatkozó támogatásokat is tartalmazná.